Egy újabb tipikus téli hétfő reggel.Kedvetlenül ébredek és még legalább öt percig forgolódom az ágyban,miközben azon töprengek mit vegyek fel.Tegnap este már szállingózni kezdtek a december elejét jelző hópelyhek.Megnézem,hogy mennyi hó esett gondolom,és rá is döbbenek,hogy ideje még rétegesebben öltözködnöm,mint novemberben.Majd 20 centi hó esett!Gyorsan felöltözök,hogy suli előtt legyen időm kávézni és játszani egy kicsit a kutyámmal.Gyorsan kikapkodom a legmelegebb ruháimat a szekrényből.Felöltözök.Lerohanok az emeleti szobámból,majd a földszinten anyába botlok.Puszit nyomok az arcára,váltunk pár szót,majd kiviharzom a kertbe.Előveszem a telefonomat,hogy megnézzem mennyi az idő.Hét óra van és elég fél nyolckor iskolába indulnom.A kutyusommal kezdek játszani.Hógolyókkal dobálom ő pedig elkapja azokat.Iszonyó aranyosan fest a fekete bundájával és fehér hófoltokkal az fején és az oldalain :)

Hét huszonötkor bemegyek a házba,gyorsan megiszom a kávémat.

Amikor elindultam az iskolába így néztem ki:

       Hét negyvenkor érek az iskolába.Lemegyek a szekrényemhez az alaksorba.Leveszem a kabátomat beakasztom a szekrénybe,majd bezárom.Felveszem a szemüvegemet.Épp indulnék felfelé,amikor valaki félénken megkocogtatja a vállamat.Egy ismeretlen fiú áll mögöttem.Első pillantásra nem az a srác akit egy lány elképzel magának.Kb. annyi idős mint én.Kicsit magasabb nálam,pedig én is csak 165cm vagyok.A haja zöld és kertészruhában van.Mégis első pillantásra elbűvölt.Hirtelen eszembe jut,hogy megkéne szólalnon, mert tuti hülyének néz,hogy csak bámulom.

-Szia!-köszönök és várom,hogy mondjom valamit.

-Szia!Új vagyok itt.Ugye te is 10.-be jársz?-kérdezi.

-Igen,körbevezesselek?Amúgy a nevem Catnip.

-Körbevezetnél?Az nagyon jó volna!Az én nevem Jade.

    Elindultunk,hogy megmutassam neki a gimi különböző részeit.Közben folyamatosan szóval tartottam.Kiderült róla,hogy kertésztagozatos gimnáziumba járt mielőtt a Sweet Amoris-ba jött.Azért került a sulinkba,mert elköltöztek.Elmondta,hogy nagyon megkönnyebbült,mert nálunk is van kertészklubb a suliban,mert a növények a szenvedélye.Imádja a virágokat,és utálja a környzetszennyezést.

-Ez itt a büfé.Nagyjából körbeértünk.-mondom.

-Köszönöm,hogy megmutattad a gimit.Jó volt beszélgetni.Örülök,hogy te is kertészklubbos vagy!Mit szólnál hozzá,ha elmennénk egy kávéra és sütire valahová a klubban való segédkezés után?

-Az fantasztikus lenne!-válaszolom miközben érzem,hogy elpirulok.

    Ekkor  megszólal a csengő és szaladunk az első órára.Leülök a helyemre.Jade sajnos csak a terem másik végében talált szabad széket.Mr. Fraize bejön a terembe,majd felszólítja Jade-et,hogy meséljen magáról.

-Öööö a nevem Jade.Eddig kertésztagozatos gimnáziumba jártam,de elköltöztünk a szüleimmel.Szeretem a virágokat.Nem szeretem a környezetszennyezést.Nagyjából ennyi.-ismerteti a helyzetét az osztállyal.Örülök,hogy én már nem idegenként tekintek rá.

     Jade leült a helyére.Az LBm Iris ekkor egy papírt csúsztat a kezembe.Kihajtogatom és ez áll a levélben:

Iris:Bejön az új srác, mi? :D

Ráfirkantom a választ:

Catnip:Ezt meg honnan veszed?!

Ezután egész órán levelezünk:

Iris:Láttam ahogy körbevezeted és egyébként is szinte zavarbaejtően bámulod.Szóval tetszik?

Catnip:Ennyire látszik?

Iris: Aha :D

Catnip:Elhívott kávézni vííííííí :*

Iris:Vííííííííííííííííííííííííí 

  Ma már nincs közös óránk Jade-del,ezért a nap további része eseménytelenül telik miközben az érzéseimen gondolkozom.Miért tetszik ennyire Ő?Lehet,hogy beleestem miközben nem is ismerem igazán... Egy dologban biztos vagyok:Én többet érzek pusztán barátságnál.

    Ebéd után bekapok egy mentolos rágót,befújom magam dezodorral és igyekszem lazán viselkedni,miközben ballagok a kertészklubba.

      Jade már ott vár a kertészklubban.Nézelődik,majd megpillant és elmosolyodik.

-Szia!Egy perc és jövök,csak átöltözök!-mondom.

-Szia!Rendben,én itt leszek!-válaszol kacsintva.

    Elsietek átmegyek az udvar túlsó végében lévő tornaterembe,aztán  a lányöltözőbe sietek.Felveszem a kertészkedős ruhám miközben arra gondolok,hogy milyen aranyos amikor kacsint.Már a gondolatába is belepirulok,hogy mit gondolna,ha hallaná a gondolataimat.

   Amikor kilépek az ajtón így nézek ki:

 Tudom nem a legcsinosabb,de nem lehet estélyiben elvégezni a feladatokat.Átvágok az udvaron,vissza a kertészklubba.A többi tag is megérkezett időközben.Tekintetemmel keresni kezdem Jade-et.Hamar kiszúrom a tömegben.A zöld haja nagyon feltünő.Csakhogy nincs egyedül.A földkeregség legátlagosabb kinézetű lánya,Melody próbál épp bevágódni nála.Marha mérges vagyok...Odamagyek és inkább nem maradok eredeti tervemnél.Nem hiszem,hogy bárki díjjazná,hogy megtépem a "jókislányt".Pedig a téveszmével ellentétben nem jókislány.Alattomos,hazug,kétszínű.Egyszóval az aki lenyúlja mások szerelmét,kapcsolatokat tesz tönkre.Csak mindezt a háttérben teszi,aztán rá keni valaki másra.Szóval inkább úgy döntök szóban adom meg neki a kegyelemdöfést:

-Sziasztok!Jade,ugye áll még a ma délutáni program?-mondon,Melodyt pedig  alig láthatóan arréb tessékelem.

-Persze!Ki nem hagynám!-Jade úgy látszik  bele ment a játékba.

-Tudod téged is hívnán Melody,csakhát nincs szügségünk utánfutóra-vetem oda gonoszan.

-Hát jó!Akkor sem mennék veletek ha hívnátok!Egyébként is!Ma Nattal fogok tanulni a szünet előtti vizsgára!-vágja rá hisztérikus hangsúllyal,majd gőgösen elvonult.

   Jade kacagni kezd,és én is eleresztek  egy vigyort.Láthatóan mulattatta a Melody és köztem lappangó lányos utálat.

-Hát ez meg mi a fene volt?!-kérdezi nevetve.

-Volt egy összetűzésünk,még régebbről.-válaszolom egy kicsit elkomolyodva.

-Micsoda?

-Hát a legjobb barétnőmnek tetszik egy fiú,és Melody kihalgatta az egyik beszélgetésünket pasi témában.Elkezdte zsarolni Irist,hogy elmondja annak a bizonyos XY-nak az érzéseit.Iris persze rögtön elmondta nekem,hogy mit akar csinálni Melodycska.Tudtam,hogy aznap tovább marad az iskolában.Úgyhogy én is bent maradtam.Kivártam,hogy a szekrényeknél egyedül legyen.Megpofoztam és megfenyegettem,hogy ha nem száll le Irisről kevesebb haj lesz a fején és lesz egy-két szavam Nathanielhez,a barátjához.Azóta hallgat.

-Ez megmagyarázza a viselkedéseteket.

    Ekkor toppan be Borisz a kertészklubbért felelelős tanár,félbeszakítva a beszélgetésünket.Mindenkinek kiosztja a feladatainkat.Az én lapomon ez áll:

1.Megmetszeni a mogyoróbokrot

2.Feltölteni a virágmagos dobozt

3.Visszavinni Totót a gazdájának,az igazgatónőnek

 Elbúcsúzok Jade-től.Majd neki is látok az első feladatnak.Igyekszem szépen dolgozni de a gondolataim nem hagynak nyugodni,folyton elkalandoznak Jade felé.

Hálistennek fél óra alatt elfogadható munkát végzek és áttérhetek a mások feladatnak.Elindulok a kertészraktárba,majd leveszek a polcról egy-egy hiányzó virágmagos zacskót.Elmegyek elkérni Violától a magos dobozt maj feltölttöm.Már csak egy feladatot kell elvégeznem.Totó éppenn eldőlve heverészik a földön.Ő afféle iskolai házikedvenc.Az igazgatónő minden reggel magával hozza és elereszti a kertészklubban,majd amikor hazamegy viszi magával.Totónak láthatólag tetszik ez a napirend.Mi diákok agyon etetjük szendvicsekkel,csokikkal.Jó dagi már így is,de nagyon aranyos:

-Totó!Gyere ide kiskutyám!-szólongatom,ő pedig engedelmesen,farokcsóválva idekullog.

-Gyere ,megkeressük a gazdit!-mondom és megsimogatom.

   Totóval a nyomomban bemegyünk az iskolába.Végigsétálunk a kihalt folyosókon,majd az igazgatói iroda előtt megállunk.Bekopogok és várom,hogy engedélyt kapjak a bemenetelre.

-Szabad!-kapok választ a kopogásra.

-Jónapot igazgatónő!Ma az én feladatom volt visszahoznom önnek Totót.

-Köszönöm,Catnip!Most menj nyugodtan.Mi is indulunk haza mindjárt.

-Viszlát!-mondom és kimegyek az ajtón. 

  Visszamegyek a kertészklubba,majd odamegyek Jade-hez.

-Helló!Mikor végzel?-kérdezem.

-Szia!Öt perc.De előbb szeretnélek tesztelni

-Öhm...Csak rajta!-vágom rá meghökkenve.

-Milyen sorrendben kell megöntözni ezeket a növényeket:kaktusz,orchidea,orgona

-Kérdezz nehezebbet legközelebb!A helyes sorrend:orchidea,orgona,kaktusz

-Helyes!Segítesz akkor virágot locsolni?

-Persze.

    Megöntözzük a virágokat,miközben a többiek fokozatosan szállingóznak haza.A végén kettesben maradtunk.A pillangók hevesen kezdenek verdesni a gyomromban.Kettesben vagyunk,itt a virágok között...Ez de romantikus!

Valószínűleg neki is feltünt,mert leszakít egy virágot,majd a hajamba tűzi.Megmozdulni sem merek és attól tartok szívem olyan hangosan dobog,hogy ő is hallja.Érzem,hogy elpirulok.

 Így nézhettünk ki:

Köszönöm,ez gyönyörű!-mondom,és elcsodálkozom milyen csilingelően mondom ki a szavakat.

-Nagyon szívesen!-ő is belepirulva mondta ezt.

-Mehetnénk nem?Csak átöltözök.

-Rendben,aztán indulhatunk kávézni!

  Elsietek visszaöltözni.A virágot kiveszem a hajamból,és elbűvölve figyelem. Tőle kaptam és az utóbbi 5 perc tényleg megtörtént.Megfésülködök majd óvatosa,mintha kincs lenne újra a lófarkamba tűzöm.Elhatározom,hogy ha hazaértem kiszárítom és őrizni fogom.Gyorsan felhívom anyát,hogy egy órával később fogok hazaérni az új fiú miatt.Nem túl boldog,de azért belemegy.

Kilépek az öltözőből és önmagamat is megdöbbentem milyen lelkesedéssel megyek vissza a kertészklubba Jade-hez.Mosolyogva vár rám és ez látszólag minden ok nélkül megdobogtatja a szívemet.Pár másodpercig kissé tétován álldogálunk,majd belekarolok és fecsegni kezdek a közeli fantasztikus cukrászdáról.Kilépünk az iskola kapuján majd az újra szállingózó hóban sétálni kezdünk.

-Jade?Kérdezhetek valamit?

-Már megvolt. De most kivételesen egy nem mindennapi akció keretében kérdezhetsz még egyet!-mondja nevetve.

-Mi a kedvenc állatod?-válaszolok nevetve.

-Te erre a kérdésre pazaroltad a különleges akciót?!-kérdezi hitetlenkedve.

-Igen,erre pazaroltam.Az embereket a kedvenc állatuk alapján ítélem meg.-De lehet,hogy a te ítéleted már rég megpecsételődött teszem hozzá magamban.

-Hmm…talán a kecske.Ne kérdezd miért,magam sem tudom.Neked mi a kedvenc állatod?

-Érdekes okfejtés.Az én kedvenc állatom a  ló.Erős,szeretetteljes,hűséges.

-Én is szeretem a lovakat-mondja elgondolkodva.

-Nézd,ideértünk.

   Bemegyünk és leülünk.Jade rám bízza a választást,úgyhogy rendelek két tejeskávét és a kedvenc csokissütimet.A pincérnő kihozza,majd pár percig csendben eszünk.Szeretem a csendet,de úgy döntök mostmár ideje megtörni.

-Hogy tetszik az osztály?-kérdezem.

-Egész jó. Összehaverkodtam Castiellel.Gonosznak tűnik,de kiderült,hogy egész jó fej.De tudod mi tetszik az osztályban a legjobban?

-Mi?-sokáig rágódik a válaszon és elsápad kissé,de végül kinyögi:

-Te.Lenne kedved randizni velem szombaton?-ezt most komolyan kimondta?!Szavai visszhangot vernek a fejemben.Boldogság és remény tölt el.

-Persze,hogy lenne.Rettentő nehéz kimondanom ezeket a szavakat,de muszáj:tetszel nekem.Azt hiszem te is így érzel,de ha mégsem remélem még azért barátok lehetünk.-hadarom egy szuszra és rettegve várom válaszát.

-Én is így érzek és rettentő boldog vagyok,hogy te is.-Atya világ.Valami megváltozik bennem.És ez a változás jó.Legszívesebben egy virágos mező közebén ugrándoznék önfledt vidámságomban.

    A sütinket már megettünk,a kávé is elfogyott már.Még pár percig édes,érzelmes csöndben üldögélünk.A picérnő szakítja meg a meghittséget,megkérdezi,hogy kérünk-e még valamit.Jade kifizeti a számlát majd elhaggyuk a cukrászda melegét.

    Kint Jade félénken magfogja a kezem én pedig megszorítom az övét bíztatásként.

        -Ugye nem bánnád,ha hazakísérnélek?-kérdezi Jade.

-Ezt komolyan kérdezed?!-hitetlenkedem a kérdésen.

-Ezt igennek veszem!-válaszolja mosolyogva.-Mutatsd az utat hercegnőm!

-Ha még egyszer így mersz nevezni megbánod!-fenyegetem tréfásan.

-Hercegnőm!-mondja,majd rögtön futni is kezd,mert meglátja,hogy egy hógolyót készülök hajítani felé.

-Ezt megkeserülöd!-előre szaladok a hazaúton majd a legközelebbi sarkon megállok és felkészülök a hócsatára.

        Rohanni kezd felém kezében három lövedékkel.Eszetlenül  dobáljuk egymást és már fáj a hasunk a kacagástól.Végül amikor már az utcánkban vagyunk és dobmi akarok  elkapja a kezem.Kővé dermedek,nem merek megmozdulni.A szívem már megint ilyan hevesen dobog,hogy attól tartok,hogy még pár ilyen Jade-del és és idő előtt mondja fel a szolgálatot.Bámulom az arcát és jellegzetes vonásaira koncentrálok még akkor is amikor beszélni kezdek.

-Miért ne dobjam el?-suttogom.

-Mert többé nem teszem ezt.-mondja majd megpuszilja az arcomat.Boldogság járja át a lelkem és legszívesebben megállítanám az időt,hogy jó darabig ebben a pillanatban maradhassak.

-Ez elég nyomós érv!-ezzel kiejtem a kezemből a hógolyót.

      Mindketten mosolygunk és újra megfogjuk egymás kezét,így tesszük meg az utolsó métereket a házunkig.Vonakodva bár,de kénytelen vagyog elbúcsúzni tőle.Próbálom megértetni magammal,hogy holnap újra láthatom a suliban.

-Hát itt volnánk!Viszlát holnap Jade!Köszönöm,hogy hazakísértél!-mondom.

-Nagyon szívesen Catnip!

       Hirtelen eszembe jut egy terv.Viszonzásként,mert ennyi érzelmet kelt bennem én is meg fogom puszilni.Csókot nem akarok neki adni,azt Jade dolga eldönteni.Nem akarok rámenős lenni és könnyűvérű.Nem leszek ilyen lány.De a szívemnek nem tudok parancsolni és nem is akarok.

        Hirtelen cselekedek,nehogy meggondoljam magam és berezeljek.Nem bánom meg.Jade-en látszik,hogy meglepődik,de nem húzódik el.Újabb boldogság hullám önt el és sugárzó arccal köszönök el tőle.

    -Szia,Jade!

  -Szia,Catnip!-mondja fülig elpirulva.

       Gyorsan kinyitom a kaput és búcsúzásként rámosolygok.

*ÉJSZAKA*

             Vele álmodok.Nem is csodálkozok,hisz elalvás előtt is rajta gondolkoztam.Habár azt mondják,hogy ha valakivel álmodsz,az rád gondolt elalvás előtt.A gondolat örömöt kelt bennem.Szóval azt álmodom,hogy egy mezőn állunk.Jade megölel,majd megcsókol.Aztán egyszerre mondjuk:Örökké!

      Reggel borzasztó fejfájással és lázzal ébredek.Az orrom folyik és hidegrázás gyötör.Most az egyszer érzem úgy,hogy szeretnék suliba menni,erre lebetegedek.Elszántan igyekszem jobban lenni,és elhitetni magammal,hogy nem is vagyok olyan rosszul,de minden hiába.A tegnapi hógolyócsata utóhatása nem annyira jó.Úgyhogy csak fekszem az ágyban és várom anya ítéletét,hogy mennem kell-e iskolába,vagy sem.10 perc múlva benéz anyu.Természetesen szigorúan megtiltja a suli gondolatát is.

    Elszalad a gyógyszertárba,és egy doboz Advillal tér vissza.Teát főz és azzal veszem be a gyógyszert.Betakar,majd azt mondja,hogy hívjam ha bármire szükségem van.Megölel,majd apával együtt indulnak dolgozni.Felkelek és lecsoszogok a konyhába egy csomag zsepiért.Tudom,hogy mindig legalább egy liter teát főzünk,így most se kell csalódnom:egy kancsó tea vár a konyhapulton.Megragadom zsebkendős zacskót,meg a meleg italt.

   A nap további részében az ágyamban fekszem,alszok,teázok és hevesen fújom az orromat.

             Délután kicsit jobban vagyok,így előveszem a laptopomat és facebookozni kezdek.Beszélek Irissel,majd kijelentkezik,mert az anyja rászólt,hogy tanuljon.Jade után kezdek kutatni.Rögtön meg is találom Jade Green néven.Bejelölöm,majd rögtön meg is kapom a visszaigazolást.Ráírok,majd válaszol.

     Kilépek és úgy döntök filmet fogok nézni.Böngészek és rátalálok a Csillagainkban a hibára .Elindítom és rögtön megtetszik.Romantikus,humoros és valószerű.Lenyűgöző.Amikor Augustus rosszabbul lesz sírni kezdek.A végkifejletnél már zokogok.

   Elhatározom,hogy holnap a spórolt pénzemből megvetetem a könyves verzióját anyával.Úgy döntök alszom egy picit és hamarosam álomba merülök.

  *Másnap*

    Reggel van és egész jól érzem magam,de nem vagyok még iskola képes.Szinte megöl az unalom és alig várom,hogy anya hazajöjjön a könyvvel.Úgy döntök újrakezdem Az Éhező Viadalát,a kedvenc könyvemet.Imádom,már hatszor elolvastam,de most egyszerűen nem tudok odafigyelni rá.Gondolataim folyton elkalandoznak Jade felé.Végül inkább becsukom a kötetet és Facebookozni kezdek.Jade adatlapjára tévedek.Megbámulom a profilképét,likeolom és róla ábrándozok.

*Csütörtök*

   Reménykedve megyek az orvoshoz,hogy hátha holnap már mehetek iskolába.A váróteremben 20 ember van előttem.A doktornő kb. olyan sokáig tart bennt egy embert,hogy egy komplett vakbélműtétet végre lehetne hajtani közben.Előveszem a Csillagainkban a hibát és olvasni kezdem.

  10 ember van előttem.Augustus most közli Hazellel,hogy újra rákos.Innen már csak lefelé vezet az út a fiúnak.Innentől fogva alkalmazom a sírás elleni módszerüket:összeszorítom a fogaimat és felnézek a plafonra.Itt nem sírhatom el magamat.Már csak öt ember van előttem és úgy döntök az utolsó oldalakat a vécében olvasom el.SPOILER: amikor Gus meghalt együtt könnyezek Hazellel.Gyorsan rendbe szedem magam és kimegyek vissza.Pont időben,mert engem szólítanak.

     Bennt az orvos megvizsgál és kijelenti,hogy holnap sem mehetek iskolába.Hiába bizonygatom,hogy jól vagyok hajthatatlan.Végül az igazolással a kezemben távozok a rendelőből.

            Hazamegyek és chatelek Jade-del késő estig.Kértem,hogy tegyük át a randit jövőhétre.Megértő volt és beleegyezett.

Beszélgetünk a családról.Megtudom,hogy van egy húga,Carla és egy mostohatestvére Dajan.A szülei öt éves korában váltak el és az anyjával él.Két éve van mostohaapja,aki nagyon rendes hozzá.

      Napestig sorolhatnám a beszélgetésünket,de most nem teszem.Hosszú lenne.Szóval még sokáig írogattunk és valahol Az Éhezők Viadala kitárgyalásánál szakadt félbe a dumcsizás,mert neki velem ellentétben lesz holnap suli így el kell mennie aludni.Kijelentkezek én is,mert elég fáradt vagyok.

      Hétfő reggel van és még öt teljes tanítási nap van a szünetig.Ebből egy a doga napja.

 Óriási lelkesedéssel kelek és (most az egyszer) örülök az iskolának.Pontban hét órakor kiugrok az ágyból,hogy a lehető legtöbbet tudjak készülődni.Igyekszem csinosan kinézni az időjárás keretein belül.A végén egészen jó lett a ruhaválasztásom.

Így nézek ki:

  Felkapom a táskámat és a kabátomat,majd elbúcsúzok a szüleimtől.Kilépve a kapun elindulok az utcán.Gondolataimba merülve baktatok az iskola felé,amikor hirtelen mozgásra leszek figyelmes a szemem sarkából.Egy kupac hó esik le a vastagtörzsű fenyőről a szembe lévő járdán.Lehet,hogy követnek? ötlik fel bennem a gondolat.Nem ijedek meg.Sokkal inkább azt érzem harcra kész vagyok.Úgy teszek mintha észre se vettem volna semmit.Megteszek húsz métert és hitelen az ismeretlen zaj irányába fordulok.Nem látok semmit,de érzem,hogy figyelnek.Óvatosan megyek tovább,majd hirtelen a futás dobogó lépéseit hallom szemből és valami rám veti magát.Ösztönösen cselekszek és térdemet az illető ágyékába vágom remélve,hogy a kérdéses személy férfi.Az ember feljajdul nagyon is ismerős hangon.Jade jut eszembe és lehúzom a kapucnit a fejéről.Zöld tincsek sokasága Jade fájdalmas arca tárul elém.Úristen mit csináltam?!Tökönrúgom a srácot aki tetszik nekem.Nem hiszem,hogy ez egy előnyös szempont egy fiúnál.

-Te jó ég,Jade!Jól vagy?-kérdezem aggódva.

-Emlékeztess,hogy a jövőben ne ijesszelek meg!-nyögi,de már kicsit jobban néz ki.Még mindig a havas földön térdelek mellette.

-Mivel tudnálak kiengesztelni?

-Elősször is húzz fel innen.Utána,pedig jó lenne egy ölelés.-válaszol.

      Felszedem a hóból,majd beváltom az ígéretemet.A szívem most is hevesen dobog,de most kicsit tompítja ezt a bűntudatom.Ez fájdalmas lehetett!Most döbbenek rá milyen jó illata van.Legszívesebben még jó darabig így maradnék,de muszáj suliba menni.

Megfogom a kezét és útnak indulunk.

  *Első óra*

      Az osztály még mindig beszélget amikor Mr. Frazie bejön a terembe.Lepakol az asztalára,Majd beszéni kezd:

-Jó reggelt!Az igazgatónő megkért,hogy hírdessem ki nektek,hogy szünet előtti bál lesz a 10. évfolyamok számára.Az időpontja szombat este nyolc és éjfélig fog tartani a rendezvény.A bálkirálynő verseny témája: Télkirálynő.A bálkirály  a télkirálynő partnere lesz.

       Minden lány óriási lelkesedéssel fogadja a hírt,de a fiúk sem közömbösek.Iris és én az óra további részében a bálról és ruháinkról beszélgetünk jegyzetelés közben.Végül megbeszéljük,hogy szombat délelőtt átjön hozzánk és együtt fogunk készülődni.

 Végre kicsöngetnek és nekem első utam Jade-hez vezet.Torkomban dobog a szívem és érzem,hogy elpirulok.Egyszerre mondjuk,mintha betanult szöveg lenne:

-Eljönnél velem a bálba?

 Mindketten nevetünk így nyílvánvaló,hogy a válasz igen.

     Ma van a vizsga és holnap a bál.A dogák miatt nem aggódok,a holnap miatt viszont annál inkább.Sokat tanultam és egyébként is ezek nevetségesen könnyűek szoktak lenni.Jade-del közösen fogunk tanulni,mivel félévi megmérettetés csak délben kezdődik.Tízre beszéltük meg a találkozást a kertészklubba,úgíhogí igyekeznem kellene.A mosdóban gyorsan megigazítom a hajamat,megnézem magamat a tükörbe.

Ilyen a vizsgaruhám:

            Végig sietek a havas udvaron,majd belépek a kevésbé hideg télikertbe.Jade már ott vár rám Totó társaságában.Megsimogatom a kutyát,köszönünk egymásnak.Leülünk a padra és tanulni kezdünk.Nem a legnagyobb sikerrel,mert gondolataim folyton felé kalandoznak el.Végül nem bírom már tovább és dühödten becsapom a tankönyvet.

-Váá,nem tudok koncentrálni.-jelentem ki.

-Akkor nem vagyok egyedül!-kiállt fel Jade is.

-Rendben,akkor van kedved csokit enni?-kérdezem, majd válaszát meg sem várva előveszem a tábla Milkát.

-Köszönöm,életmentő vagy!-mondja.

           Félbetöröm a csokit,majd csönben enni kezdünk.Miután végzünk összepakolunk és kézenfogva besétálunk a vizsgaterembe.Mr. Frazie ismerteti a tudnivalókat,majd kiosztja a lapokat.

Íme a válaszok:

 *Szombat*

   Fél tízkor pattan ki a szemem és hírtelen eszembe jut,hogy Iris tízre van itt.Kiugrom az ágymból és lerohanok a lépcsőn.Gyorasan megfésülködök felkapom a szemüvegemet.Visszarobogok a szobámba,majd melegítőt veszek fel.Valamivel lassabb tempóban megyek le a konyhába,ahol felkapok egy csomag Bake Rolls-ot.Enni kezdek,majd öt perc múlva befut Iris egy nagy táska és egy vállfán hozott ruha társaságában.

    Legjobb barátnőm egy órát ült a fürdőkádamban és minden hajpakolást,bőrradírt és tusfürdőt hasznát amit elengedhetetlennek gondol a bálhoz.Végül illatfelhő kíséretében lép ki az ajtón.Most én megyek be a fürdőbe és ülök be egy új vízbe.Miközben én is elvégzem Iris kezeléseit,amiket rám erőltetett Jade-en és a felcímkézetlen kapcsolatunkra gondolok.Úgy hiszem valahol a majdnem járás és a barát és barátnő között tartunk.Szerintem a mai bál sorsdöntő lesz ebből a szempontból.

  Háromnegyed nyolckor betoppannak a fiúk.Iris Castiellel jön a bálba.A nap folyamán kitárgyaltuk a fiúkat,a tanárokat és az osztálytársakat.Sikoltva kérdezzük egymást ajtónyitás előtt,hogy biztos jól nézünk-e ki.Gyorsan megnyugtatjuk egymást.

Így nézünk ki:

  Jade és Castiel megdícsérnek minket,hogy igazán csinosak vagyunk. A fiúk jól kicsípték magukat.Mindketten öltönyben vannak és igazán jól néznek ki.Beszállunk Castiel kocsijába és nevetgélve megyünk a sulihoz.A srácok kiszállnak és segítenek nekünk is,hogy ne törjük ki a bokánkat a magassarkúban.Jade-be karolok és együtt megyünk be a gimibe.A bál a tornaterembe van.Irissel rögtön rohanunk nevezni a bálkirálynő címre.Persze csak viccből,nem gondoljuk,hogy nyerhetünk.Úgyis Nina fog nyerni.Gyönyörű lány,cuki és két évvel fiatalabb mint mi.Valami zsenike,hogy egy osztályba jár velünk.Pasijával Arminnal jött.Ők az álompár.

  Kísérőink ekközben tétován állnak és ránk várnak.Irissel tisztára pörgünk már most így elrángatjuk őket fényképezkedni.Őszinte mosollyal vigyorgunk a fényképezőgépbe,a fiúk pedig kissé félénkebben.Végül Castra is ráerőltettük a rénszarvasagancsot.

Ez lett a végeredmény:

       A fényképezés után táncolni kezdtünk.Elősször bulizós számok voltak.Jade nem volt túl magabiztos eleinte,de a végén egészen belejött.Remekül szórakozunk.Vadul táncolunk,puncsot iszunk.Mikor már nem bírjuk tovább a meleget és elfáradtunk Jade-del kimegyünk az udvarra. Az újra feltámadó hóesésben álldogálunk egy kicsit,majd kísérőm belekezd mondanivalójába.

-Catnip,mondani szeretnék valamit.-jelenti ki feszült hangon.

-Mit?

-Szóval együtt járunk haza,megismertük egymást,megölelél és puszilkodtunk.Ez számomra jelent valamit.Klassz lány vagy és már az is megtiszteltetés,hogy szóba állsz velem.Ez kicsit érzelgősre sikeredett,bocsi!Azt szeretném kérdezni,hogy lennél-e a barátnőm?-kérdezi reménykedve.Elönt a boldogság,a szívem zavarbaejtően hangosan dobog.Elvörösödök és úgy mosolygok,úgy nézek rá ahogy eddig senkire.Soha.

-Igen.Igen.IGEN!-felelem majd a nyakába ugrok.

  És ekkor elcsattan életem első csókja.

            Nem a világtörténelem egetrengető csókja,de mégis Jade-del csókolózok.Ennyi számomra bőven elég.Miután ajkaink elválnak egymástól átöleljük egymást.Sokáig maradünk így édes,szerelmes csendben.

          Végül bemegyünk a tornaterembe ahol,már a buli végét jelző lassú számokat játsszák.Kezemet Jade  lapockájára teszem,ő pedig a sajátját a derekamra.Egymáshoz simulva táncolunk én pedig melkasára hajtom a fejemet.Hallgatom szívverését,ami kicsit gyorsabb mint az átlagos.Tehát én is ilyen hatással vagyok rá,mint ő rám.Belélegzem ruhája jellegzetes illatát.Azt kívánom bárcsak így maradhatnánk örökre.

.Másnap reggel ragyogok a boldogságtól miközben kiugrok az ágyamból.Csókolóztam Jade-del!Örömömben táncolni tudnék,miközben beállok a zuhany alá.Belenézek a tükörbe és rájövök,hogy nem tudom leolvasztani arcomról a bugyuta mosolyt és a szemem is ragyog.

 Megtörölközök és felkapok valami ruhát,ugyanis az igazgatónő behívatott engem és még pár embert a dogánkkal kapcsolatban.Lemegyek a lépcsőn és gyorsan megreggelizek,majd fogat mosok.

Így nézek ki:

  Felkapom a kabátomat és indulok  az iskolába.A hóesés elállt,de így is jó húsz centi esett.Miközben megyek teljesen elkalandoznak a gondolataim,főleg Jade felé amikor hirtelen rálépek egy fagyott részre és dobok egy hátast.Balszerencsémre pont a bal csuklómra estem,meg jó bevertem a fenekemet.Miközben feltápászkodok rájövök,hogy a kezemet nem törtem el,így megúszom pár lila folttal és némi fájdalommal.

  Beérek a suliba és az igazgatóiba megyek rajtam kívül még öten vannak bent.Mindannyian az osztálytársaim.Itt van Castiel,Lisander,Dajan,Kim és Angelika.Három fiú és három lány.Ez kezd gyanús lenni,mivel Lisander és én vagyunk itt a jó tanulók,Angelika közepes,a többiek pedig egyenesen pocsékul tanulnak.Nem lehet,hogy a tanulmányi eredményünk miatt hívtak be minket.Odasietek Angelikához,aki Iris után a második legobb barátnőmnek monddhatom.

-Szia!Mi folyik itt?Mit akar az igazgatónő?-kérdezem tőle.

-Szia!Őszintén szólva én sem tudom.A diri öt perccel azelőtt ment ki mielőtt te megjöttél,és azt mondta,hogy hoz egy igen fontos személyt.-válaszolja.

-Ez meg mit takarhat...-mormogom szinte csak magamnak,mire Angelika megvonja a vállát.

   Ekkor belép az igazgató egy feledtébb visszataszitó alak kíséretébern.Megfigyelem a férfit ;magas és egészen jóképű de mégis van benne valami visszataszító.A szeme fekete és a haja is.Mintha sugározna róla a gonoszság.Ekkor rájövök miért ilyen ellenszenves:a szeme mintha élettelen lenne,olyan halott.

-Szervusztok!Ő itt James.James mondana pár szót a gyerekenek,hogy mi fog történni velük?-mondja a diri feledtébb vészjóslóan,a kérdést pedig felszólításként megfogalmazva.

-Sziasztok!Mint tudjátok a nevem James.Most velem fogtok jönni,és ha megérkeztünk adok részletes tájékoztatók a továbbiakról.-közli velünk nyugodt hangon.Ezt óriási felháborodással fogadjuk és Castiel el kezd üvöltözni Jamesszel.

-És mégis miért kéne magával mennünk,maga pöcs?!-ordít rá mi pedig hevesen támogatjuk.

-Elősször is te kis álvöröske:Nem szakítasz félbe.Másodszor pedig ha mégegyszer pöcsnek mersz nevezni meghalsz.Megértetted?!-Ezzel Castielnek bevert egyet.Cast egy adag véres nyálat köpött James cipőjére,miközben azt mondta,hogy megértette.

  Ezt tekintette végszónak,mert elkezdtem kikísérni minket az ajtón.Némán lépünk ki az ajtón miközben fogadni mernék rá,hogy mindenkinek a szökésen jár az agya.Kiráncigál minket két sötétített üvegű autóhoz ahol már öt ember vár minket.Most már nincs esély a menekülésre.James és két társa az egyikbe a fiúkat kezdi belelökdösni de sok erőfeszítésbe kerül mire egyikőjüket beteszik.Közben minket is megpróbálnak betuszkolni a másik autóba.Én vagyok az utolsó.Mint Kim és Angelika én sem adom olcsón a bőrömet.Skioltozok,üvöltözök és ököllel utöm az őröket ,egynek még a fogát is sikerül kiütnöm mielőtt bentt ragadok az autóban.Hárman ülünk füstölögve az autóban amikor elindulunk.Angelika még a magassarkújával is megpróbálja kitörni az ablakot,de mind hiába.

Foglyok vagyunk.El sem hiszem,hogy tegnap még Jade-del csókolóztam a hóban.